Post by Cer' dar on Nov 16, 2009 7:26:58 GMT -5
Faj: Yautja
Nem: hím
Név: Cer' dar
Becenév: nincs
Kor: 210
Születési hely: Nu Indi
Születési idõ: 1980.11.20.
Külsõ és belsõ jellem: Izmos, jó erõs, egy savval jelölt maszkot visel, eszes, felismer minden helyzetet, kitartó, teljesíti a feladatát.
Felszerelés: Ceremóniás kés, Karpenge, Álcázó berendezés, Páncélzat, Maszk, Medikai felszerelés, Maul, Shuriken, Bomba.
Történetem 1980-ban a Nu Indi nevû bolygón kezdõdik. Apám Cer'din volt, õ volt a klán legjobb tagja és õ volt a legeszesebb vadász a bolygón. Anyám neve pedig Gir'dar volt, õ volt apám jobb keze. Õk sajnálatos módon meghaltak a Thetisen vadászat közben.
Engem ez súlyosan ért és nem tudtam semmi másra gondolni, mint a bosszúra. Tizenéves koromban a legjobb és a leghíresebb vadászok tanítottak, hogy hogyan lehessek olyan jó harcos, mint valaha az apám és az anyám volt. A harci technikákon kívül megtanultam a fegyverek pontos használatát és tisztítását is.
A beavatásom vészesen közelgett, így nem volt egy szabadnapom sem, mert keményen kellett edzenem, nehogy már a beavatásomon haljak meg. Az edzés durván három napig tartott.
Végül, amikor húsz éves lettem, elérkezett a nagy nap, a beavatásom napja. A vezér már várt rám a leszállóban. Odamentem hozzá, meghajoltam elõtte és beléptem a hajóba. Fél perc múlva a hajó felszállt és nyomban eltûnt az ûrben. Egyszer csak a vezér megszólalt:
- Válassz fegyvert magadnak! - és egy asztalra mutatott. Az asztalon csak három fegyver volt: egy Hálóvetõ, egy Spergun és egy Maul. Elvettem az asztalról a Mault és beszálltam egy kapszulába. A kapszulában egy gépi hang szólalt meg.
KAPSZULA KILÖVÉSRE KÉSZEN ÁLL! MÉG EGY PERC VAN HÁTRA A KILÖVÉSIG!
Ekkor becsuktam a szememet, és el kezdtem pihenni addig, míg meg nem érkezem arra a helyre, ahol a beavatásom lesz.
VISSZASZÁMLÁLÁS INDUL! - mondta a gépi hang.
ÖTVENKILENC
ÖTVENNYOLC
ÖTVENHÉT
ÖTVENHAT
ÖTVENÖT
ÖTVENNÉGY
ÖTVENHÁROM
ÖTVENKETTÕ
ÖTVENEGY
ÖTVEN MÁSODPERC!
NEGYVENKILENC
NEGYVENNYOLC
NEGYVENHÉT
NEGYVENHAT
NEGYVENÖT
NEGYVENNÉGY
NEGYVENHÁROM
NEGYVENKETTÕ
NEGYVENEGY
NEGYVEN MÁSODPERC!
HARMINCKILENC
HARMINCNYOLC
HARMINCHÉT
HARMINCHAT
HARMINCÖT
HARMINCNÉGY
HARMINCHÁROM
HARMINCKETTÕ
HARMINCEGY
HARMINC MÁSODPERC!
HUSZONKILENC
HUSZONNYOLC
HUSZONHÉT
HUSZONHAT
HUSZONÖT
HUSZONNÉGY
HUSZONHÁROM
HUSZONKETTÕ
HUSZONEGY
HÚSZ MÁSODPERC!
TIZENKILENC
TIZENNYOLC
TIZENHÉT
TIZANHAT
TIZENÖT
TIZENNÉGY
TIZENHÁROM
TIZENKETTÕ
TIZENEGY
TÍZ MÁSODPERC!
KILENC
NYOLC
HÉT
HAT
ÖT
NÉGY
HÁROM
KETTÕ
EGY
KILÖVÉS!
A kapszulát kilõtték a hajóból, persze én éreztem a rázkódást. A kapszula pár perc múlva leszállt és kinyílt. Én már magamnál voltam és kiléptem a kapszulából. Egy barlang bejárata elõtt álltam. A beavatási feladatom egyszerû volt: meg kell keresnem egy lény, meg kell ölnöm és a lény fejét el, kell vinnem a vezérnek. A lehetséges sikeren felbuzdulva beléptem a barlangba.
Odabent meg is láttam elsõ ellenségemet, egy, két méter magas százlábút a barlang falán. Az állat nem mozdult el a helyérõl, inkább a csápjait élesítette, de nem tudta, hogy én ott vagyok a közelében. Elõvettem az egyik Shurikent és egybõl a lény feje felé hajítottam.
A lénynek le, esett a feje és a Shuriken visszatért hozzám. Odamentem a tetemhez és a fejét felvettem a földrõl, majd eltettem azt és folytattam az utamat a célom felé. Nem sokkal késõbb megöltem még egy százlábút, ez persze már öt-hat méteres volt. Új trófeával gyarapodva folytattam az utamat.
Pár méter után megálltam és megnéztem a térképet. A cél egy elhagyatott piramis volt, az épület belsejében tisztán látszott a lény, amit meg kell ölnöm.
Kikapcsoltam a térképet és mentem tovább a barlangban, de azért néha-néha hátranéztem, hátha nem követnek. Nem is követtek.
Száz méter múlva jobbra fordultam a barlangban és még száz, méternyi gyaloglás után meg is találtam a piramis bejáratát. Gyorsan felfutottam a piramis lépcsõjén és bementem az épületbe. Odabent eléggé nyirkos volt a levegõ és valahonnan egy idegen üvöltése hallatszott.
„ A francba! Biztos tudták már, hogy jövök. Pedig a barlangban csak óriási százlábúak voltak. Azt tudhattam volna, ha ott lettek volna valahol abban a barlangban. „ mondtam magamban miközben elõvettem a Maulomat. A következõ pillanatban felbukkant mögöttem egy runner, hátrafelé vágtam egyet a Maullal és kettévágtam a szörnyet. Ekkor már elõttem felbukkant egy kifejlett drone, annak a nyakát pár másodperc alatt el tudtam vágni a fegyveremmel. Amikor a szörny összeesett, elõvettem a késemet és levágtam mind a két lény fejét. Ekkor hirtelen nekem ment egy egészen furcsa lény, én meg hátrarepültem. Amikor felálltam megnéztem a lényt, ennek a lénynek négy szárnya, két kampós karja és óriási tarajos feje volt.
A fejébõl egybõl felismertem, hogy egy királynõ az, de a testfelépítése egy imátkozó sáskára hasonlított.
Most jöttem csak rá, hogy ezen a bolygón minden állat hatalmasra tud nõni.
A lény meg is karmolta az egyik lábamat, ekkor elugrottam a lénytõl, elõvettem a Shurikent és a lény feje felé hajítottam azt. A fegyver eltalálta a lény nyakát és visszajött a kezembe. Még egyszer a lény feje felé dobtam a Shurikent, de ez most csak a fején lévõ egyik taréjt vágta le a királynõ fejérõl, majd a fegyver visszatért a kezembe. A harmadik próbálkozásom pedig egybõl megölte a szörnyet.
Odamentem a tetemhez felvettem a trófeámat, majd mentem is vissza a hajóra, ami már a barlang bejáratánál várt rám.
Bementem a hajóba, megmutattam a trófeákat a vezérnek és végre beavatott lettem. Ekkor láttam egy beavatatlan társamat, aki ugyanúgy a piramis felé ment...
Nem: hím
Név: Cer' dar
Becenév: nincs
Kor: 210
Születési hely: Nu Indi
Születési idõ: 1980.11.20.
Külsõ és belsõ jellem: Izmos, jó erõs, egy savval jelölt maszkot visel, eszes, felismer minden helyzetet, kitartó, teljesíti a feladatát.
Felszerelés: Ceremóniás kés, Karpenge, Álcázó berendezés, Páncélzat, Maszk, Medikai felszerelés, Maul, Shuriken, Bomba.
Történetem 1980-ban a Nu Indi nevû bolygón kezdõdik. Apám Cer'din volt, õ volt a klán legjobb tagja és õ volt a legeszesebb vadász a bolygón. Anyám neve pedig Gir'dar volt, õ volt apám jobb keze. Õk sajnálatos módon meghaltak a Thetisen vadászat közben.
Engem ez súlyosan ért és nem tudtam semmi másra gondolni, mint a bosszúra. Tizenéves koromban a legjobb és a leghíresebb vadászok tanítottak, hogy hogyan lehessek olyan jó harcos, mint valaha az apám és az anyám volt. A harci technikákon kívül megtanultam a fegyverek pontos használatát és tisztítását is.
A beavatásom vészesen közelgett, így nem volt egy szabadnapom sem, mert keményen kellett edzenem, nehogy már a beavatásomon haljak meg. Az edzés durván három napig tartott.
Végül, amikor húsz éves lettem, elérkezett a nagy nap, a beavatásom napja. A vezér már várt rám a leszállóban. Odamentem hozzá, meghajoltam elõtte és beléptem a hajóba. Fél perc múlva a hajó felszállt és nyomban eltûnt az ûrben. Egyszer csak a vezér megszólalt:
- Válassz fegyvert magadnak! - és egy asztalra mutatott. Az asztalon csak három fegyver volt: egy Hálóvetõ, egy Spergun és egy Maul. Elvettem az asztalról a Mault és beszálltam egy kapszulába. A kapszulában egy gépi hang szólalt meg.
KAPSZULA KILÖVÉSRE KÉSZEN ÁLL! MÉG EGY PERC VAN HÁTRA A KILÖVÉSIG!
Ekkor becsuktam a szememet, és el kezdtem pihenni addig, míg meg nem érkezem arra a helyre, ahol a beavatásom lesz.
VISSZASZÁMLÁLÁS INDUL! - mondta a gépi hang.
ÖTVENKILENC
ÖTVENNYOLC
ÖTVENHÉT
ÖTVENHAT
ÖTVENÖT
ÖTVENNÉGY
ÖTVENHÁROM
ÖTVENKETTÕ
ÖTVENEGY
ÖTVEN MÁSODPERC!
NEGYVENKILENC
NEGYVENNYOLC
NEGYVENHÉT
NEGYVENHAT
NEGYVENÖT
NEGYVENNÉGY
NEGYVENHÁROM
NEGYVENKETTÕ
NEGYVENEGY
NEGYVEN MÁSODPERC!
HARMINCKILENC
HARMINCNYOLC
HARMINCHÉT
HARMINCHAT
HARMINCÖT
HARMINCNÉGY
HARMINCHÁROM
HARMINCKETTÕ
HARMINCEGY
HARMINC MÁSODPERC!
HUSZONKILENC
HUSZONNYOLC
HUSZONHÉT
HUSZONHAT
HUSZONÖT
HUSZONNÉGY
HUSZONHÁROM
HUSZONKETTÕ
HUSZONEGY
HÚSZ MÁSODPERC!
TIZENKILENC
TIZENNYOLC
TIZENHÉT
TIZANHAT
TIZENÖT
TIZENNÉGY
TIZENHÁROM
TIZENKETTÕ
TIZENEGY
TÍZ MÁSODPERC!
KILENC
NYOLC
HÉT
HAT
ÖT
NÉGY
HÁROM
KETTÕ
EGY
KILÖVÉS!
A kapszulát kilõtték a hajóból, persze én éreztem a rázkódást. A kapszula pár perc múlva leszállt és kinyílt. Én már magamnál voltam és kiléptem a kapszulából. Egy barlang bejárata elõtt álltam. A beavatási feladatom egyszerû volt: meg kell keresnem egy lény, meg kell ölnöm és a lény fejét el, kell vinnem a vezérnek. A lehetséges sikeren felbuzdulva beléptem a barlangba.
Odabent meg is láttam elsõ ellenségemet, egy, két méter magas százlábút a barlang falán. Az állat nem mozdult el a helyérõl, inkább a csápjait élesítette, de nem tudta, hogy én ott vagyok a közelében. Elõvettem az egyik Shurikent és egybõl a lény feje felé hajítottam.
A lénynek le, esett a feje és a Shuriken visszatért hozzám. Odamentem a tetemhez és a fejét felvettem a földrõl, majd eltettem azt és folytattam az utamat a célom felé. Nem sokkal késõbb megöltem még egy százlábút, ez persze már öt-hat méteres volt. Új trófeával gyarapodva folytattam az utamat.
Pár méter után megálltam és megnéztem a térképet. A cél egy elhagyatott piramis volt, az épület belsejében tisztán látszott a lény, amit meg kell ölnöm.
Kikapcsoltam a térképet és mentem tovább a barlangban, de azért néha-néha hátranéztem, hátha nem követnek. Nem is követtek.
Száz méter múlva jobbra fordultam a barlangban és még száz, méternyi gyaloglás után meg is találtam a piramis bejáratát. Gyorsan felfutottam a piramis lépcsõjén és bementem az épületbe. Odabent eléggé nyirkos volt a levegõ és valahonnan egy idegen üvöltése hallatszott.
„ A francba! Biztos tudták már, hogy jövök. Pedig a barlangban csak óriási százlábúak voltak. Azt tudhattam volna, ha ott lettek volna valahol abban a barlangban. „ mondtam magamban miközben elõvettem a Maulomat. A következõ pillanatban felbukkant mögöttem egy runner, hátrafelé vágtam egyet a Maullal és kettévágtam a szörnyet. Ekkor már elõttem felbukkant egy kifejlett drone, annak a nyakát pár másodperc alatt el tudtam vágni a fegyveremmel. Amikor a szörny összeesett, elõvettem a késemet és levágtam mind a két lény fejét. Ekkor hirtelen nekem ment egy egészen furcsa lény, én meg hátrarepültem. Amikor felálltam megnéztem a lényt, ennek a lénynek négy szárnya, két kampós karja és óriási tarajos feje volt.
A fejébõl egybõl felismertem, hogy egy királynõ az, de a testfelépítése egy imátkozó sáskára hasonlított.
Most jöttem csak rá, hogy ezen a bolygón minden állat hatalmasra tud nõni.
A lény meg is karmolta az egyik lábamat, ekkor elugrottam a lénytõl, elõvettem a Shurikent és a lény feje felé hajítottam azt. A fegyver eltalálta a lény nyakát és visszajött a kezembe. Még egyszer a lény feje felé dobtam a Shurikent, de ez most csak a fején lévõ egyik taréjt vágta le a királynõ fejérõl, majd a fegyver visszatért a kezembe. A harmadik próbálkozásom pedig egybõl megölte a szörnyet.
Odamentem a tetemhez felvettem a trófeámat, majd mentem is vissza a hajóra, ami már a barlang bejáratánál várt rám.
Bementem a hajóba, megmutattam a trófeákat a vezérnek és végre beavatott lettem. Ekkor láttam egy beavatatlan társamat, aki ugyanúgy a piramis felé ment...
